EGYIPTOM
   

Általános jellemzés:
Egyiptom Észak-Afrikában, illetve részben Délnyugat-Ázsiában (Sínai-félsziget) fekszik. Nyugaton Líbiával, délen Szudánnal, északkeleten pedig Izraellel határos. Északon a Földközi-, keleten a Vörös-tenger övezi. Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. Egyiptom a legnépesebb arab ország. Lakosainak száma meghaladja 70 millió főt. A lakosság túlnyomó része a Nílus menti területeken és a Szuezi-csatorna mellett él. 
Legnagyobb városa Kairó, ahol 20 millió körülire becsülik lakosságszámot. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki immár ötödik elnöki ciklusát tölti. 

Története:
- Ókor: Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Ménész (egyes forrásokban Mina) Kr. e. 3000 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; az utolsó (XXX.) dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg (Kr. e. 525). A folyton lázongó tartományt a Kr. e. 332-ben foglalták el Nagy Sándor csapatai.  Ptolemaidák birodalma Kr. e. 30-ban szűnt meg, amikor Augustus elfoglalta, utolsó uralkodója, VII. Kleopátra pedig öngyilkos lett. Egyiptom ettől kezdve a Római Birodalom, később  Kr. u. 395-ben a Keletrómai Birodalom része.
- Újkor: A Szuezi-csatorna elkészülte (1869) után Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, ugyanakkor pénzügyi válságba is került. 
- 20. század: 1922-ben nyert részleges, majd a II. világháborút követően teljes függetlenséget. Az Egyiptomi Köztársaságot végül 1953. június 18-án kiáltották ki; első elnöke Mohamed Naguib volt. 1958 és 1961 között Egyiptom és Szíria uniót alkotott, Egyesült Arab Köztársaság néven.
része lett. Befektetései védelme érdekében a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban átvette a kormányzást, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt.

Domborzat:
Legértékesebb része a Nílus-völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pontja: Jabal Kătrîna

Vízrajz:
Legjelentősebb folyók: Nílus. Legnagyobb tó: Nasszer-tó (amely egyben víztároló is).

Éghajlat:
Egyiptomnak sivatagi éghajlata van, kivéve a Földközi-tenger partvidékét, ahol száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. A Földközi-tenger környékén télen hullik a csapadék. Északról dél felé haladva egyre szárazabb lesz a levegő, és egyre nő a hőmérséklet. Amíg Alexandriában az átlagos évi csapadékmennyiség 184 mm, addig ez az ország déli részén még az 5 mm-t sem éri el. Az 1000 méternél magasabban fekvő területeknek magashegységi jellege van.

Vallás:
Az iszlám vallást követők aránya 90%, a fennmaradó 10% keresztény vallású (főként kopt).

            

Gazdaság:
Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média.Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagy mértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült Asszuáni-gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten.

A Sinai félsziget egy hatalmas sivatag csupán a tengerpart közelében van némi zöld terület, kevés lakos él itt. 

Kairó:
A Nílus deltájánál a Moqattam hegy és El-Khalig csatorna közti területen mindig is volt valamilyen település, egészen az évezredek homályába visszamenőleg. Gauhar esz-Sziqilli azonban komoly városalapításba kezdett Iu.969 táján a Fátimida seregek vezéreként. Eredetileg katonai települést akart, de a jól sikerült mecsetek után felkapott hely lett, olyannyira, hogy az első évezred táján tiltott város lett, a kalifa és a papok lakták, különleges engedéllyel léphettek be mások.
Sétánkat kezdjük talán a Midán et-Tahrir (Tahrir tér) városközponttal, ahol sok neves szálloda mellett (Hilton, Shepheard’s, Sheraton) az Egyiptomi Múzeum is megtalálható.

 
A múzeum megalapítása a franciáknak köszönhető. Ma már mintegy 160 ezer kiállított tárgy birtokosa, ezzel túlszárnyalja a világ összes jelesebb múzeumát. A leleteket időrendben helyezték el, utoljára a görög-római kultúra hagyatékát. A két emeleten ötven-ötven szobában elhelyezett anyagmennyiség csak töredéke a helyszíni, eredeti helyén hagyott kultúrtörténeti emlékeknek. Tutanhamon fáraó kincseivel mindenképpen érdemes megismerkedni, már maga a trónus is remekmű, de a külön teremben összerakott királyi kocsik nagyon látványosak. 

                                   

Az iszlám múlt iránt érdeklődők külön múzeumot találnak, ugyanígy a kopt kultúra saját múzeumban tanulmányozható. A Citadella környékén két csodálatos mecset látogatható. Mecset egyébként is rengeteg épült Kairóban, a maga nemében mindegyik egy kis múzeumnak is tekinthető. Sokszor kapcsolódik egyetemmel, könyvtárral, néhol ezek is megnézhetők belülről. A fényképezés, képrögzítés, sok helyen tilos, ezt tehát még belépés előtt tisztázni kell. Kairóban járva nem szabad kihagyni a Khán el-Khalíli elnevezésű bazár negyedet, amelynek bejáratánál szintén egy mecset látogatható. Az eredeti kézműves termékek egy része a szemünk láttán készül, a régiségek eredete már nem ilyen egyértelmű.
 
                          


A kopt negyed az óvárosban van, ha oda akarunk jutni Qaszr el-Samaa néven kell keresni. A templomokon kívül látható itt zsinagóga, erődítmény, múzeum. Heluánban megnézhetjük a magyarok építette Nílus hidat, fürödhetünk a helyi gyógyvízben a japánkert mellett. Akadhat olyan turista is, akit érdekel, hogyan laknak a helyi és külföldi gazdagok, ehhez látogassák meg a Maádi negyedet. 

- Luxor
A fővárosból hajóval, repülővel, vagy autóval juthatunk el Luxorba. Odaát buszok, taxik várják a turistákat, és viszik a látogatókat a három legfontosabb látnivaló felé: Luxori Templom, Karnaki Templom, Királyok Völgye. Maga a város régies, arab jellegű, szűk utcácskákkal, vályogházakkal, az elmaradhatatlan piaccal és bazársorral. A százkapus, fényűző Thébának szinte nyoma sincs, az egykor milliós város helyén ma alig ötvenezren élnek.
A Luxori és Karnaki Templomok között van vagy három kilométer távolság, a köztük kiépített utat valamikor Szfinxek útjának hívták, mert végig emberfejű oroszlán testű hatalmas szobrok határolták. A Luxori Templom szoboralakjait, oszlopait főleg II.Ramszesz és III.Thutmószisz építtette. A Thébai Nekropolisz a várossal ellentétes parton fekszik, ide temetkeztek az uralkodók és nemesek. Jelenleg mintegy 400 feltárt sír várja a látogatókat, szűkebb helyen, a Királyok Völgyében 62 sírt tártak fel a szakemberek. 

               

                  

Legnagyobb értékük abban rejlik, hogy a díszítmények a korabeli életvitelt ábrázolják, tehát általuk elképzelhetjük az évezredekkel ezelőtt élt emberek mindennapjait. A völgyben szétszórtan a legkülönbözőbb korok fáraói temetkeztek, több helyen eredeti állapotokat találunk, a múmiák is eredeti helyükön vannak. Ezek a sírok tehát nem a szokásos piramisok, inkább sziklába vájt sírtemplomok, sok oldalággal, labirintus szerűen.
Nem komor sivár falak tárulkoznak a látogatók szeme elé, hanem elképesztően élénk festmények vannak mindenütt, sok helyen a vésetekkel kombinálva. Apropó vésetek: vannak kevésbé ősiek is, ugyanis az ókortól látogatott helyeken a „turisták” bevésték nevüket, üzeneteiket az oszloplábakba, szobrok talpazatára, faldarabokra, így olvashatók római helytartók nevei, thébai kormányzók, hadvezérek „aláírása” a korabeli írnokok vésetei mellett.

                             

 Hurghada
Átutazva a csatorna nevével egyező városon Szuezen, amely nem bővelkedik látnivalókban, eljuthatunk az egyik legforgalmasabb üdülőközpontba Hurghadába. Kairóból a 44-es úton,vagy közvetlen repülőjárattal juthatunk az üdülővárosba. A Vörös tenger partvidéke itt a legszebb, innen már nyílt a tenger, vize kristálytiszta, élővilága hihetetlenül gazdag. 

                           

         

Ünnepnapok:

Április 10: ’Mouled El-Nabawi’, Mohamed próféta születésnapja
Április 23: Kopt húsvét
Április 24: ’Shamm El-Nesszim’, a tavasz kezdetének ünnepe
Április 25: A Sínai felszabadulás ünnepe
Május 1: A munka nemzetközi ünnepe
Július 23: Az 1952-es forradalom ünnepe
Október 6: Egyiptomi hadsereg napja
Október 23 – 26: ’Eid el-Fitr’, kis Bajram, a Ramadán böjti hónap végén
December 30 – január 2: ’Eid elAdha’ nagy Bajram