Japánszigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. Több mint 3000 szigetéből a legnagyobbak Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a második legnagyobb gazdasági hatalom az Egyesült Államok után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.
Domborzat
A Fudzsi, a szent hegye, előtérben egy sinkanszen és számos cseresznyefa. A Japánhoz tartozó több mint 3000 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni. Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon. A felkelő nap országa a csendes-óceáni, tűzgyűrűn fekszik, három tektonikus lemeztalálkozásánál, amely Japánban a gyakori földrengéseken és a vulkanikus tevékenységen érzékelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).
Legmagasabb pont: Fudzsi-hegy 9776 m Legalacsonyabb pont: Hacsiro lagúna -4 m
/Fudzsi-hegy/
Éghajlat
Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre nagyban változatos. Az országot hat nagy éghajlati zónára lehet osztani:
Hokkaidó – a legészakibb zóna, melynek jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek jellemzik.
Közép-Japán – Tipikus belföldi éghajlat jellemzi a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőkülönbségekkel. A csapadékmennyiség nem jelentős.
Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást ad egész évben.
Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti időszakos szél miatt.
Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.
A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős éghajlati ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.
Japán kilenc erdős ökorégió otthona, ami tükröződik a szigetek éghajlatán és földrajzán. A rjúkú- és bonin-szigeteki nedves, széleslevelű trópusi és szubtrópusi erdőktől a mérsékelt égövi széleslevelű vegyeserdőkig terjednek a fő sziget mérsékelt éghajlatú területein át a hideg északi régióig.
Történelem
A civilizáció e lső jelei a japán szigetvilágban a Dzsómon-korszakból származnak és az i. e. 14. évezredig nyúlnak vissza.. Az ebből az időszakból származó, agyagból készült, díszes mintázatú edények, a fazekasság legősibb darabjai közé tartoznak a világon. Az i. e. 3. században kezdődött Jajoi-korszakban jelent meg először a rizstermesztés, a vas- és bronzművesség és a fazekasság új formája, amelyet a Kínából és Koreából érkező bevándorlók hoztak magukkal. A Jajoi kultúra idején megkezdődött a mezőgazdaság rohamos fejlődése.A kínai Han könyvben található az első írásos említés a japánokról. A 6. században a Korea királyságain keresztül érkező mahájána buddhizmus behatolt Japánba.A kezdeti ellenállás dacára a buddhizmus az Aszakusza korszak vezető rétegében egyre jobban elterjedt.A 8. századi Nara korszakban kezdett virágzott az egységes és erős vezetéssel rendelkező Japán. Ekkor keletkezett két jelentős krónika, a Kodzsiki (712) és a Nihonsoki (720). Ezek az iratok főként valós történeteket, de mítoszokat is tartalmaznak.784 és 794 között Kammu császársága idején az uralkodó székhelyét Nagaokakjóba helyezték.Ekkortájt született Sikibu Muraszaki Gendzsi monogatari című alkotása és a Kimi ga jo, a mai Japán himnusz.Japán feudális korszakát egy új uralkodó harcos osztály, a szamuráj réteg kialakulása vezette be.A 16. század alatt misszionáriusok és kereskedők érkeztek Japánba Portugáliából. Őket Nanbantnak (magyarul déli barbárok) nevezték. Megindult a Japán és a nyugat közötti gazdasági és kulturális csere.A 16. század második felében Oda Nobunaga számos hadúr területét hódította meg Európából beszerzett fegyverek segítségével, ám 1582-ben, amikor már majdnem az egész országot egyesítette, merénylet áldozata lett. Nobunagát Tojotomi Hidejosi követte a sógun tisztségében, aki 1590-ben egyesítette a nemzetet.1854. március 31-én Matthew Perry sorhajókapitány vezetésével az Egyesült Államok haditengerészetének fekete hajói Japánra erőltették a a tipikusan egyenlőtlen szerződés jellegű kanagavai egyezményt. Ezzel az ország kikötői megnyitására kényszerült a külvilág számára.Japán átvette a nyugati politikai, igazságügyi és katonai intézményeket, Nagy Britanniáéhoz hasonló parlamentáris rendszert. 1882-ben Hirobumi Ito lett Japán első miniszterelnöke. Az első világháborúban az ország a győztes antanthatalmak oldalán állt. 1935-ben az ország kilépett a Népszövetségből1941-ben a Japán Birodalom a tengelyhatalmak oldalán belépett a második világháborúba. 1937-ben a Japán Birodalom elfoglalta Kína egyes részeit, elindítva a második kínai-japán háborút. 1941. december 7-én Japán megtámadta a Pearl Harbor-i amerikai haditengerészeti bázist és hadüzenetet küldött az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak és Hollandiának. Miután az USA 1945-ben atombombát dobott két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira, valamint a Szovjetunió belépett az ország elleni háborúba, Japán augusztus 15-én feltétel nélkül megadta magát a szövetségeseknek. A háború Japánban több millió emberéletet követelt és elpusztította az ország gazdaságát és infrastruktúráját. A hihetetlen gazdasági növekedés után Japán a világ második legnagyobb gazdasága lett a világban. A jelenkort Japánban Heiszei-korszaknak hívják.
Népesség
Japán lakossága hihetetlenül gyors növekedésnek indult a 20. században, a tudományos, ipari és szociális változások eredményeként. Népessége ma már azonban stagnál, ami az alacsony születési aránynak és a csekély bevándorlásnak a következménye. A magas higiéniai és egészségügyi színvonal következtében Japánban a legmagasabb a várható élettartam, a nőknél 82, míg a férfiaknál 76 év.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka a tudomány nagyfokú fejlődésében rejlik. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.
Hivatalos nyelv: japán
Írásrendszer: japán
Általános adatok
A kormány és az ipar közeli együttműködése, az erős munkaerkölcs, a technológia fejlettsége és az aránylag alacsony védelmi kiadások segítettek Japánnak a világ második legnagyobb gazdaságává válni a világon. Az Egyesült Államok után 4,5 ezer milliárd amerikai dollár GDP-vel és harmadik legnagyobbnak az Egyesült Államok és Kína után a vásárlóerő paritás feltételei szerint.
A banki szektor, a biztosítási rendszer, az ingatlanok, a közlekedés és a telekommunikáció mind vezető ipari ágazatok. Japán hatalmas ipari kapacitással rendelkezik és néhány a világ legfejlettebb autóipari, elektronikai és gépészeti vállalat is az országból származik.
A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életreszóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van.
Hivatalos pénznem: jen (JPY)= 100 szen
/jen/
Oktatási rendszer
Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meidzsi császár reformjai vezették be 1872-ben. A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed (6 és 15 éves kor között): a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a három éves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyede egyetemre vagy főiskolára jelentkezik. A japán oktatásügyi rendszer rendkívül versenyképes.
Tudomány
Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 000 kutató él, az állam a költségvetésből 130 millió amerikai dollárt költ a tudományok és a technológia fejlesztésére, ami a harmadik legnagyobb, erre a célra fordított pénzösszeg a Földön.
Érdekesség
Napjainkban a Föld egyetlen császársága. Honsú és Hokkaidó között húzódik a leghosszabb tengeralatti vasúti alagút a - csaknem 54 km hosszú – Szeikan. Itt van a világ leghosszabb függőhídja(1990 m pillértávolsággal), az Akasi-Kaikjó. Bonsai művészet: apró fácskákat termelnek. Gésák, népviseletek, teaszertartások, nyershal (sushi) és más egzotikus ételek, harcművészetek is is említésre méltóak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
/jen/
