Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a Mexikó Baja California állam határolja.
Története
Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t a ferencesek alapították San Junípero Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
Gazdaság
Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja. Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása alkot fontos szerepet az állam iparában. Los Angeles-től nem messze található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára.
Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina. Színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higany. Nem fémes ásványok közül a legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős mennyiségű kőolajmezők is találhatóak, amely jelentős szerepet alkot az állam vegyipara számára.
Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők, és sivatagos területek ellenére hatalmas hektáron találhatóak szántóföldek, ahol a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű talaj helyezkedik el, kedvezve a szőlőtermesztésnek. Világhírűek a kaliforniai borok. Nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztésben a legfontosabb szerepet a szarvasmarhák tenyésztése alkotja, de kiemelkedő fontosságú a lótenyésztés is.
A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos területnek, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tíz millió turista keresi fel Kaliforniát.
Népesség
Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az állam minden részéből költöznek ide.
/Hollywood/
Éghajlat
Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Kaliforniai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.
Kalifornia déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok, és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-ot, a legmelegebb hőmérsékletet a Death valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
AJÁNLOM AZ OLDALT
KALIFORNIA 
/Hollywood/
