MEXIKÓ

   

Főváros: Mexikóváros
Pénznem: Mexikói peso


Általános jellemzés:
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó észak-amerikai ország, államformája elnöki szövetségi köztársaság. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.
 
             /Yukatán félsziget/                                            /Mexikóváros/

Történelem:
Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi.
 
                  /Olmék fejek/                              /Chichen Itza: tolték-maja templom/

                           
            /Tolték szobrok/                                           /Kukulkán maja isten szobra/

  
             /Azték halotti maszk/                                    /Azték naptár/

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én Veracruznál. 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. 1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. 1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett. Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került a franciák által. Ma már újból független ország.

Domborzat, vízrajz, növény-és állatvilág:
Területének központi része a füves, 1000 – 2500 magas Mexikói-fennsík. A Kordillerák vonulatai elérik a 3000 m magasságot. Híresek a működő tűzhányók: a Popocatépetl (5452 m), az Iztaccihuatl (5286 m) és a Citlaltépetl (5700 m). Az ország észekkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú síkság húzódik. A déli Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és a mocsarak jellemzőek. Az alsó kaliforniai-félsziget (Baja California) a nyugati, csendes-óceáni partvidékhez tartozik.
Legnagyobb folyói a Río Bravo, (Rio Grande), és a Río Usumacinta az északi illetve déli határon folyik, a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco, és a Río Yaqui pedig az ország belsejében.
    
       /Kandelláber kaktusz/                                   /Tukán/

    
                                                   /Acapulco/                                                          



Éghajlat:
A fővárost és környékét kellemes, nem túl meleg hőmérséklet jellemzi. A téli hónapokban, ősszel és tavasszal átlag 25-31 fok. A hegységekben valamivel enyhébb a hőmérséklet, az esőerdőben párás a levegő. A tengerparton párás, fülledt a levegő.
    
                     

Lakosság:
Mexikóban a lakosság 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30%, fehér (spanyol, európai) 9%, fekete 1%.
   
         /Mesztic nő lovon/                     /Maja indiánnő/           /Őslakos népviseletben/                 

/Frida Kahlo önarckép/ 

Gazdaság:
Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapján a világranlistán kávétermelésben a 4., cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.
Jelentős iparágai: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst, higany és kén bányászata, továbbá kőolaj- és földgázkiteremlés (2003-ban Mexikó a világon 4. volt kőolajkitermelésben). Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (pl. a német Volkswagen).

                                 /Nemzeti jelkép: a chilli paprika/

Gasztronómia:
A mexikói konyha jellegzetes csípős, fűszeres ízvilága, mindenkit lenyűgöz.
  
              /Kukorica lepény/                                    /Tequila/

Látnivalók:
- Mexikóváros
- Yukatán félsziget
- Acapulco
- Teotihuacan
- Oaxaca
- San Cristobal
- La Venta
- Merida
    
       /XX. századi katedrális/                           /San Cristobal/           

Ünnepnapok:
- január 1.: újév
- február 5.: az alkotmány napja
- február 24.: a zászló napja
- március 21.: Benito Juárez születésnapja
- március/április: nagycsütörtök
- március/április: nagypéntek
- május 1.: a munka ünnepe
- május 5.: pueblai csata évfordulója
- szeptember 1.: a Kormánynyilatkozat évfordulója
- szeptember 16.: a függetlenség napja
- október 12.: Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja
- november 1.: halottak napja
- november 2.: mindenszentek napja
- november 20.: a forradalom napja
- december 12.: a Guadalupei Szent Szűz napja
- december 25-26: Karácsony

                    /Bikaviadal/