AUSZTÁLIA

Ausztrália földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense, amely Ausztrália és Óceánia részét képezi. Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség Az Ausztrál Államszövetség területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed, és a legnagyobb Ausztrália és Óceánia földrészén belül. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található. Fővárosa: Canberra

Domborzat

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) emelkedő Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), amely légvonalban 4000 km.

A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, s teljes területének mindössze 6%-a haladja meg a 610 m-t.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, a világ legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

-délen és délkeleten: Tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység. Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb hegysége a 2230 m magas Mount Kosciusko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei. A 65 km átlagos szélességű, alacsony parti síkságok, keleten, délkeleten és délnyugaton Ausztrália legsűrűbben lakott részeit képezik. A keleti parton található az átlagosan 1220 m magas Nagy- Vízválasztó-hegység, amely a parti sík területeket választja el a szárazföld belsejétől. A hegység északról a York-foki-félszigettől (Cape York) indul és a keleti parttal párhuzamosan – 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.
-középen: Belső-ausztráliai-medence. Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.
-nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.
Legmagasabb pont: Monut Kosciusko 2229 m
Legalacsonyabb pont: Eyre-tó

/Eyre-tó felülnézetből/

Történelem

Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember.

A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanúskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.

1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású.

A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból,valamint Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.

A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.

Az ausztrálok többsége vallásos, 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol.

Hivatalos nyelv: angol
Írásrendszer: latin

Gazdaság

Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, a vasérc, az alumínium és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik.

Hivatalos pénznem: ausztrál dollár (AUD)= 100 cent

Művészetek

Ausztráliából, Sydney-ből származik a rockzene egyik legismertebb képviselője, az 1973 decemberében alakult AC/DC. Továbbá ausztráliai származású még a gothic metal két meghatározó együttese, a Virgin Black és a The Eternal. De az ausztrálok büszkék lehetnek Kyle Minogue-ra is, aki számos mellrák elleni prgoramot is a magáénak tudhat a különböző díjak mellett.

/Kylie Mingoue/

Sport

Minden év januárjában Ausztráliában rendezik az első Grand Slam-tenisztornát, az Australian Opent. Az ausztrál Casey Stoner is a 2007-es MotoGP világbajnoka, 10 futamgyőzelmet szerzett.Melbourne rendezte az 1956. évi nyári olimpiai játékokat, míg Sydney 2000-ben volt a házigazda.

/Australian Open/

Látnivalók

-Nagy-korallzátony
-Kakadu Nemzeti
-ParkWillandra-tóvidék
-Nyugat-Tazmánia nemzeti parkjai
-Lord Howe-szigetcsoport
-Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock)
-A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje
-Cápa-öböl Természeti Park (Nyugat-Ausztrália)
-Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei
-Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek)
-Purnululu Nemzeti Park
-A Királyi Kiállítási Épület (Royal Exhibition Building) és a Carlton Kert, Melbourne
-Devil’s Marbles (Az ördög golyói)
-A Nina-beach lagúna
-Kék hegység Nemzeti Park

Érdekességek:

A 18-19. században a britek fegyenctelepe volt.