MAGYARORSZÁG

Általános jellemzés:
Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus állam Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Tengerparttal nem rendelkezik, északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten és délkeleten Románia, délen Szerbia és Horvátország, délnyugaton Szlovénia, nyugaton Ausztria határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Budapest. Jelentős nagyvárosok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár. Az ország egyebek között 1996 óta az OEC, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21. óta pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Domborzat:
Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű hegy csúcsán található.

Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.

/Kékestető a Mátrában - Magyarország legmagasabb pontja/

Éghajlat:
Szőlőültetvények Villány közelében, a háttérben a Szársomlyó hegye. Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.

Vallási élet:
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.

A legnagyobb vallásnak Magyarországon a kereszténység számít (74,4%), melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A Katolikus Egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint felét teszi ki (51,9%), míg a görög katolikusok (2,6%) főleg észak-kelet Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (15,9%) és evangélikusok (3%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) vallásának számít, de számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik (arányuk összesen 0,8%).

Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%).

Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,1%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.

A vallásukat aktívan gyakorlók száma vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek (kisegyházak, szekták) szertartásai, vallási eseményei rendszerint látványosabbak. A történelmi egyházaknak (melyek a lakosság több, mint 2/3-át adják) több inaktív tagja van, kik csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve családi eseményekkor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) vesznek részt szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét (Úrnapja, templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a gyakorló keresztények és keresztyének úgy városon, mint falun.

A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A Katolikus Egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiákban a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

Gazdaság:
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).

Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.

Idegenforgalom:
Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar.

/Balatoni hajók/

Gasztronómia:
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az olaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány. Nemzetközileg a gulyás, a pörkölt, a paprikás és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, krumpli, zöld és vörös paprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rétes (tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, cseresznyés, mákos, túrós és egy majdnem elfeledett változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.

Érdekes pékáru a kifli, amely nevét a német Kipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon.

Italok:
A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji Aszú, az Egri Bikavér és a Badacsonyi Szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, melyek között a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,  de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.

  /Tokai aszú//Thoedora ásványvíz/

Kultúrális örökségek:
Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és törökkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre. Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu.

Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, az augusztus 20-i budapesti programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé), a Sziget Fesztivál, a VOLT fesztivál, a Budapesti Búcsú, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár, a debreceni virágkarnevál, a Szegedi Szabadtéri Játékok.